Budapest VII .kerület Rákóczi úton, a 11 szám alatt tábla emlékeztet arra, hogy az egyik legnagyobb hajótragédiánál egy magyar orvos, dr. Lengyel Árpád is segédkezett
Szolgálataiért Magyarországon soha nem kapott hivatalos állami kitüntetést, igy az utókornak illik méltón megemlékezni róla
Lengyel Árpád 1886. március 19-én, egy csendes faluban, a Komárom-Esztergom megyei Pilismaróton látta meg a napvilágot. Családja 1894-ben költözött Budapestre, ezért az elemi iskola harmadik és negyedik osztályát már itt végezte el. 1904-ben érettségizett, ezután a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karára nyert felvételt, ahol a fakultatív tárgyak közül a gégészetet vette fel. A friss diplomás férfi gégeklinikai gyakornokként a budapesti Szent Rókus Kórházban helyezkedett el, emellett 1911-től az Országos Munkás-betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár VII. kerületi betegsegélyező pénztárának segédorvosa lett. Közben – mivel már 1905 óta tagja volt a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek ) – mentőápolóként dolgozott, s rendszeres szolgálatot látott el. A rendkívül sokoldalú hazai orvosi tevékenységnek hirtelen vége szakadt, mert Lengyel 1911-ben egy újsághirdetésben arról olvasott, hogy angolul beszélő magyar orvost keresnek a Carpathiára, a patinás angol társaság, a Cunard Line hajójára.
Mivel a Carpathia kivándorlóhajó volt, a hajótársaság vezetése szükségesnek látta, hogy fedélzetén magyar személyzet is legyen, igy került oda Lengyel doktor.
A hajó az akkori világ legnagyobb egykéményes óceánjárója volt, 1903-tól 1918-as elsüllyesztéséig az Atlanti-óceánon szállította az utasokat, kivándorlókat Európából Amerikába.
A Carpathiát 1918. július 17-én reggel 9 óra 15 körül az ír partoktól délre tengeralattjáró-támadás érte, és még aznap el is süllyedt. Utasait kimentették
1912 április 15-én, futott be a Carpathiára a Titanic vészjelzése. A Titanicról lebocsátott mentőcsónakok a 2206 utasból 705 főnek nyújtottak menedéket, akiket később a Carpathia nevű gőzös vett a fedélzetére. Azok, akik nem fértek be a csónakokba – Edward John Smith kapitánnyal együtt –, mind egy szálig a jeges óceánban lelték halálukat.A túlélők mentésében kulcsszerep várt Lengyelre, mivel a hajón lévő három orvos közül egyedül neki volt mentőorvosi gyakorlata, mint napi szinten dolgozó mentőtisztnek, ezért őt állították oda ahhoz az ajtóhoz, ahol beemelték a hajótörötteket, és ő szelektálta a 705 túlélőt sérüléseik szerint.
Lengyel Árpád visszaemlékezésében ez áll: „Alig győztük a sok munkát és a vigasztalást.”
A RMS Carpathia, a Cunard Line hajózási társaság óceánjárója New Yorkban, 1912. április 19-én, miután az előző este befutott a Titanic túlélőivel
A katasztrófa után dr. Lengyel Árpád többet nem szállt tengerre. Katonaorvosként részt vett az első világháborúban, zászlósként vonult be. A háborút követően gégészként és mentőorvosként, majd tanárként folytatta munkáját. A Titanickal kapcsolatos emlékeiről – egy-két szakmai felkérést kivéve – egyáltalán nem beszélt. Az 1920-as évektől a Beszkárt üzemorvosa volt. Ezután még egy személyes tragédia érte: 1927 februárjában meghalt a hatéves kisfia. 1934-től magánrendelőt nyitott .1940-ben, 54 éves korában hunyt el.Sirja a Kerepesi temető: 41-13-41 alatt található.
Forrás: Múlt-kor, Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése