2014. június 18., szerda

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2014 június 21


Az év legrövidebb éjszakáján június 21- én tartják a nagy sikernek örvendő Múzeumok  Éjszakáját


Az eseménysorozatot a Budapesti Fesztiválzenekar lépcsőzenéje nyitja. Fischer Iván és zenekara szombaton 18 órakor játszik a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén.
Az idei program leglátványosabb része egyértelműen a pesti oldalról élvezhető különleges vetítés lesz. A Kiégő Izzók videó-szettjét a Gellért-hegy szikláira vetítik majd, este fél tíztől egészen hajnali kettőig. A vetítés a Herman Ottó-emlékév egyik csúcseseménye, a videóösszeállítás a néprajzkutató-természettudós munkásságá előtt tiszteleg. A vetítéshez zene is jár, az érdeklődök az 91.4 Mhz-en sugárzott zenék segítségével élvezhetik teljes egészében a különleges eseményt.


Szombaton az idén százéves Astoria hotel hétközben rejtett zugaiba is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. A szálló történetét felelevenítő séták mellett, a MÁV Szimfonikusok zenekara Mozartot és Strausst játszik majd az épületben. A másik patinás szálló, a Gellért sem marad ki a programkavalkádból. A hotel alatt található kiterjedt alagútrendszer a föld alatt köti össze a Gellért, a Rudas és a Rác fürdő épületeit. Az 1930-as évekbeli tervek szerint kisvasút szállította volna a vendégeket a három gyógyfürdő között. A múzeumok éjszakáján interaktív kalandtúrák vezetnek ezekre a nagyközönség elől elzárt területekre, sőt a híres kupola is látogatható lesz.




Ha Szent Iván-éj, akkor Shakespeare. Érdemes lesz kinézni a Margitszigetre éjjel, mivel egészen hajnali kettőig lesz látogatható a Shakespeare a szigeten című kiállítás a Víztorony Visual Art Galériájában. A tárlatfotó- és színháztörténeti különlegességekből válogat, méghozzá a margitszigeti Szabadtéri Színpad első korszakának Shakespeare-előadásairól.

2014. június 2., hétfő

A BRUTÁLIS ŐSZINTESÉG FESTŐJE, HENRI de TOULOUSE-LAUTREC

Toulouse-Lautrec a francia impresszionizmus egyik legegyénibb stílusú festője. Már témavilága is elhatárolja kortársaitól: azok napfényben oldott tájai, városképei helyett szinte kizárólag zárt enteriöröket fest; kocsmák, nyilvánosházak, cirkuszok, mulatók világát. Az emberi arc és mozgás köti le figyelmét, s nem a tárgyak.



Arisztokrata származású. Szülei unokatestvérek voltak és sajnos gyerekeik egészségi állapotán ez sokat rontott. Toulouse Lautrec testi nyomoréksággal született  és annak megaláztatásait élete végéig  viselő festő vásznait, rajzait, könnyed plakátjait a századvégi Párizs szórakoztatóinak, a táncosoknak, bohócoknak, sanzon-énekesnők, zsokék örökmozgó alakjai töltik be. Képeinek hangulatát a groteszk, már-már karikírozó látásmód adja. A mulatók, örömházak talmi csillogása kietlenné és riasztóvá válik a festő vásznain. Emberábrázolásának méltán leghíresebb remekei a Molin-Rouge táncosnőjéről, Goulue-ről festett képei, a páratlan egyszerűségű Oscar Wilde-portré, s a névtelen párizsi utcalányokról készült számos arcmás



Merész és hatásos alakbeállításaival,  szokatlan hangsúlyaival, műveinek rajzos vonaljátékával az impresszionizmus mellett a századvégi szecesszió egyik legjelentősebb alakja.