Mintha a mesében járnánk, meghökkentő, fantáziadús, és nagyon szép. Ez a látvány fogadja a látogatót, ha ellátogat a Földtani Intézetbe.
Teljes nevén Magyar Állami Földtani és Geofizikai Intézet
épületét 1900. május 7-én nyilották meg. Budapesten a zuglói Stefánia út (korábban Corso út,) tervezője Lechner Ödön volt.
Az épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője
.
Az épület Stefánia úti részén, az épület tetejét uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay mázas kék tetőcserép, a szintén kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, az ablakok és ajtók faragását díszítő "sujtásos" ornamentika teszi egyedivé.
Néhány érdekesség még, a lépcsők bár márványhatásúak mégsem abból készültek, anyaguk siklósi zöld mészkő.
A bejárti üvegajtó mintái magyaros székely motivumolat rejtenek. 1969 ben újitották fel.
A Stefánia űt, régebben Vorosilov nevét viselte {1945-62 ig )
A II. világháború alatt az Intézet épülete szerencsére nem szenvedett kárt
Vorosilov, aki 1945 és 1947 között az akkori rezsim megalapozását felügyelte Budapesten.
Az épület és benne már meglévő hatlalmas gyüjtemény, a háború illetve az az utáni pusztitását,
szerensésen megúszta. Ezt annak köszönheti, hogy Vorosilov, aki gyerekkorában nagyon szegény családban élt és, már tízéves korában munkába kellett állnia a helyi bányában, ahol a kibányászott szén közül kellett
kiválogatnia a vaspiritet,- méltányolta a föld kincseit, és nem telepitett ide senkit.Az itt felhalmozott geológiai ritkaságok igy megmenekülthettek az utókornak,
wikipedia
huszadikszazad.hu/
Néhány érdekesség még, a lépcsők bár márványhatásúak mégsem abból készültek, anyaguk siklósi zöld mészkő.
A bejárti üvegajtó mintái magyaros székely motivumolat rejtenek. 1969 ben újitották fel.
A Stefánia űt, régebben Vorosilov nevét viselte {1945-62 ig )
A II. világháború alatt az Intézet épülete szerencsére nem szenvedett kárt
Vorosilov, aki 1945 és 1947 között az akkori rezsim megalapozását felügyelte Budapesten.
Az épület és benne már meglévő hatlalmas gyüjtemény, a háború illetve az az utáni pusztitását,
szerensésen megúszta. Ezt annak köszönheti, hogy Vorosilov, aki gyerekkorában nagyon szegény családban élt és, már tízéves korában munkába kellett állnia a helyi bányában, ahol a kibányászott szén közül kellett
kiválogatnia a vaspiritet,- méltányolta a föld kincseit, és nem telepitett ide senkit.Az itt felhalmozott geológiai ritkaságok igy megmenekülthettek az utókornak,
huszadikszazad.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése