A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szépművészeti Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szépművészeti Múzeum. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. május 6., hétfő

Michelangelo,Szépművészeti Múzeum




A Test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet

2019. április 5. – június 30.A kiállításra Michelangelo harminc rajzát kölcsönözték a világ legrangosabb gyűjteményeiből, így a firenzei Uffiziből, a londoni British Museumból, a párizsi Louvre-ból, a bécsi Albertinából és a haarlemi Teylers Museumból
A tárlat fókuszában a reneszánsz képzőművészetét leginkább foglalkoztató téma, az emberi test ábrázolása ál
A kiállításon csak egy festményét tekinthetjük meg, annak is egy másolatát, mert az igazit elégették annak túl erkölcstelen témája miatt: a Léda és hattyú  pornográfnak hatott a korában. A Léda fejéhez készült tanulmány viszont fennmaradt, és az olasz reneszánsz egyik legszebb fejtanulmányaként tartják számon

2014. június 2., hétfő

A BRUTÁLIS ŐSZINTESÉG FESTŐJE, HENRI de TOULOUSE-LAUTREC

Toulouse-Lautrec a francia impresszionizmus egyik legegyénibb stílusú festője. Már témavilága is elhatárolja kortársaitól: azok napfényben oldott tájai, városképei helyett szinte kizárólag zárt enteriöröket fest; kocsmák, nyilvánosházak, cirkuszok, mulatók világát. Az emberi arc és mozgás köti le figyelmét, s nem a tárgyak.



Arisztokrata származású. Szülei unokatestvérek voltak és sajnos gyerekeik egészségi állapotán ez sokat rontott. Toulouse Lautrec testi nyomoréksággal született  és annak megaláztatásait élete végéig  viselő festő vásznait, rajzait, könnyed plakátjait a századvégi Párizs szórakoztatóinak, a táncosoknak, bohócoknak, sanzon-énekesnők, zsokék örökmozgó alakjai töltik be. Képeinek hangulatát a groteszk, már-már karikírozó látásmód adja. A mulatók, örömházak talmi csillogása kietlenné és riasztóvá válik a festő vásznain. Emberábrázolásának méltán leghíresebb remekei a Molin-Rouge táncosnőjéről, Goulue-ről festett képei, a páratlan egyszerűségű Oscar Wilde-portré, s a névtelen párizsi utcalányokról készült számos arcmás



Merész és hatásos alakbeállításaival,  szokatlan hangsúlyaival, műveinek rajzos vonaljátékával az impresszionizmus mellett a századvégi szecesszió egyik legjelentősebb alakja.