Tippek, programok,fotelben ülés, és unalom helyett.
2017. március 20., hétfő
KINCSEM, A CSODALÓ
A Kincsem, cimű, most bemutatott film érdekes végig leköti a néző figyelmét. A szereplők kitünőek, a helyszinek csodálatosak, a kosztümök látványosak.
Azonban a történelmi hűséget ne keressük a film történetében.
Blaskovich Ernő már Kincsem anyjának is a tulajdonosa volt. Nem volt zűrős,nőfaló,
alacsony férfi volt, aki nem szórta a pénzt, hanem szorgalmasan dolgozott a lovai mellett.
Egyszer egy anyagi zavar esetén hat csikót bocsájtott árúba, és a nagy szerencséje az volt, hogy a vevőknek nem tetszett meg a nyakigláb Kincsem nevű ló, és igy továbbra is nála maradt a ló .Kincsem a karrierje alatt 54 versenyből egyetlen egyet sem vesztett el.
Kincsem 1874. március 17-én született Tápiószentmártonon, Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán és tizenhárom évvel később ugyanezen a napon múlt ki Kisbéren. Anyja Waternymph, apja Cambuscan volt. A fennmaradt hírlapi információk szerint a csikó egy szabályos alakú fehér folttal, egy csillagjeggyel a homlokán született.
Klara von Oettingen nem létezett, ő kitalált személy.
Blaskovich Ernő sohesem nősült meg. Egy kb. negyven éves kapcsolatot tartott fent egy a nyilvánosságtől visszavonultan élő nővel Szabó Karolával.
Hesp Róbert nevű tréner valóban létezett Kincsem kiképzője volt, csak keveset beszélt magyarul. Kötödése Kincsemhez,mutatja hogy amikor a ló 1887-ben elpusztult, Hesp 39 nappal később meghalt.
Ami érdekes, hogy Csalogány, a fekete-fehér cicus a valóságban is létezett, és nagyon szoros baráti kapcsolatot ápolt a lóval.
Ha Csalogány nem volt a közelében, Kincsem megmakacsolta magát. A legenda szerint pedig volt olyan verseny, amikor mindenki az elkóborolt macskát kereste, hogy Kincsemet a rajtvonalhoz tudják állítani.
Blaskovich Ernő palotája ma is áll a Reáltanoda utcában a 12 es számban
Kincsem istállója itt, a volt Úttörő Áruház raktára helyén volt, az egykori kocsiszínt pedig lakássá alakították.át.
A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben állították fel a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla munkáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése